Pálmonostora község

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Bács-Kiskun megye
Lakosság: 2075 fő
Terület: 53.29 km²
Népsűrűség: 38,94 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 76

Fekvése

Története

Pálmonostora története az Árpád-korig vezethető vissza Egy XIV. század közepén kelt oklevélből tudjuk, hogy jelenlegi területén monostor állt, mely a tatárjáráskor elpusztult. IV. Béla király már pusztaként adományozta el néhány családnak. Chegzeiektől később a birtoktárs Becsei Töttös főajtónálló-mester kivánta megszerezni részüket, majd két esztendővel később a másik helyi birtokos családtól, Pétermonostori Miklós fiától és unokáitól meg is vette, és ezek még a IV. Béla által kiállított privilégun levelek átadását is vállalták. A birtok a XVI. század végéig számtalanszor gazdát cserélt. A török kiűzése után az Orczy bárók kezére került, majd közvetítő útján Pallavicini Sándor őrgróf vásárolta meg. A XIX. század végén tőle váltották meg földterületeit a helybéli részesművelők.

A település újkori fellendülésében jelentős szerepet játszottak az 1830-as évektől betelepülő dohánykertész családok. A lakosság évtizedeken keresztül foglalkozott dohánytermesztéssel. Ezt a tipusú mezőgazdasági munkát őrzi község címere is. Településünket Pusztaként, majd Puszta-Péteriként, Péteri-Pusztaként később Alsó- és Felsőpéteriként jegyezték. 1900-tól Alsó- és Felsőpéteri egyesülése után Pálmonostora nevet vette fel.

Nevezetességei

Idegenforgalmi jelentőségű természeti érték a Péteri-tavi madárrezervátum, a hozzá kapcsolódó Peregi-tó, illetve a gátéri Fehér-tó települést érintő része. Felfutóban van településen a lovas turizmus, és a lóhoz kapcsolódó szabadidő eltöltés.

Műemlék jellegű épületek idézik az elmúlt korokat, pl. Orczy kastély ill. Bagi-féle szélmalom.

Források

www.palmonostora.uw.hu

Következő községek

További községek